A tűzzománc az ötvösművészetnek évezredek óta ismert díszítőanyaga. Sokféle színben és jellegben készített üvegszerű anyag. Készítéséhez többlépcsős technológia szükséges.

E technológiai sornak két nagyobb része: a zománc anyagának előállítása és a díszítőanyag hordozófelületének fémes előkészítése. A zománc szó a gyakorlatban különböző bevonatokat jelöl, ezek azonban összetétel és felhasználás szempontjából nagyon különböznek egymástól.

A tűzzománcra az amerikai szabvány a következő meghatározást adja:" Egy lényegében üvegszerű bevonat, amely 425 Celsius fölött beégetve egy fémmel kötésbe kerül". A tűzzománcozás tehát fémeknek üveggel történő bevonása. A fém és az üveg erősen eltérő fizikai, kémiai tulajdonságai miatt eredményesen zománcozni csak bonyolult összetételű, sok komponensű üveggel lehet. Ehhez elengedhetetlen egy tűzzománckemence melyben a zománcokat általában 800-850 fok között égetjük, 1-5 percig, színenként változhat az égetési idő (hőfok).Többféle fém zománcozható, -mi azonban csak vörösrezet használunk munkáinkhoz.